Az Európai Bizottság szabályokat javasolt annak meghatározására, hogy a jövőben mi minősülhet megújuló hidrogénnek az Európai Unióban.
Az uniós bizottság közleménye szerint a javaslatok egy olyan, hidrogénre vonatkozó átfogó uniós szabályozási keretet alkotnak, amelybe beletartoznak az energiainfrastruktúra-beruházások és az állami támogatási szabályok csakúgy, mint a megújuló hidrogén összefüggésében az ipar és a közlekedési ágazat által elérendő, jogszabályban foglalt célok.
A szabályozások meghatározzák, hogy a hidrogén, a hidrogénalapú üzemanyagok vagy más energiahordozók milyen feltételek mellett tekinthetők nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak. Ezek a jogszabályok szükségesek ahhoz, hogy az üzemanyagokat beszámítsák a tagállamok megújuló energiára vonatkozó célkitűzésébe - írták.
A közlemény szerint a szabályozások bevezetésével az Európai Uniónak az a célja, hogy az előirányzottaknak megfelelően 10 millió tonna hazai megújuló hidrogént állítson elő, és 10 millió tonna megújuló hidrogént importáljon.
Ezzel összefüggésben közölték: a hidrogéntermelés iránti villamosenergia-igény kezdetben elhanyagolható lesz, 2030 körül azonban növekedni fog a nagy méretű elektrolizátorok tömeges bevezetésével. A brüsszeli testület becslése szerint mintegy 500 terawattóra (TWh) megújuló villamos energiára van szükség a 10 millió tonna nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag előállításához.
A 2030-ra vonatkozó 10 millió tonnás célkitűzés a teljes uniós villamosenergia-fogyasztás 14 százalékának felel meg. Az uniós bizottság szerint a megújuló energiaforrásokra vonatkozó 2030-as célértéket 45 százalékra kell emelni.
A megújuló hidrogén előállítására vonatkozó követelmények mind a hazai gyártókra, mind pedig a megújuló hidrogént az EU-ba exportálni szándékozó unión kívüli országbeli gyártókra vonatkozni fognak. Egy önkéntes rendszereken alapuló tanúsítási rendszer biztosítani fogja, hogy a termelők egyszerűen bizonyíthassák, hogy megfelelnek az uniós keretnek, és így megújuló hidrogénnel kereskedhessenek az egységes piacon.
A szabályok végezetül olyan módszertant határoznak meg, amelyekkel kiszámítható a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátása - közölték.
A jogszabályok most az Európai Parlamenthez (EP) és az Európai Unió Tanácsához kerülnek, amelyeknek két hónap áll rendelkezésükre a javaslatok vizsgálatára, elfogadására vagy elutasítására. Az EP-nek vagy a tanácsnak nincs lehetősége a javaslatok módosítására.
MTI / Kép: Pexels
