Szauter Ferencet, a Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának (JKK) igazgatóját kérdeztük többek között a HUMDA és az egyetem kapcsolatáról, a hazai mérnökképzés helyzetéről és a jövő mobilitásáról.

Milyen lehetőségek vannak a HUMDA és a győri Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpontjának közös munkájában?
A Járműipari Kutatóközpont és a HUMDA közös érdekek mentén tud együtt dolgozni. A
Járműipari Kutatóközpont fő fókusza a kutatás és az innováció, és ennek kapcsán a
hallgatói bázis bekapcsolása, a mérnökképzés és a kutatóbázis fejlesztése.
Kutatóközpontunkban több olyan kolléga is dolgozik, aki versenymérnöki,
motorsportszervezői tevékenységet is végez, így szakmai munkával, illetve hallgatók
bekapcsolásával tudjuk támogatni a HUMDA-t. Mindezek mellett a Járműipari Kutatóközpont
részt vesz az egyetemi motorsportfejlesztésben is, ehhez a HUMDA nagy szervezeti hátteret
és kapcsolatrendszert tud hozzátenni.

 Melyek a főbb célkitűzések?
Közös célkitűzéseket tudnék megfogalmazni, amelyek közül a legfontosabb a
magyarországi motorsport fejlesztése. Ehhez minél szélesebb szakértői bázist kell felépíteni,
hiszen ez a megfelelő dinamikájú motorsportfejlesztés kulcsa. Cél, hogy minél több embert
bekapcsoljunk a motorsportba, így széles hallgatói és utánpótlás bázist építsünk ki, már
gyermekkortól kezdve. Ennek van egy fontos másodlagos hatása is, mégpedig hogy a
pályaorientációt is próbáljuk segíteni a műszaki, természettudományi és informatika
területeken, hiszen ezekre a területeken van a legnagyobb munkaerőhiány.

 Egy vagy öt év múlva mivel lenne elégedett?
Szeretnénk, ha a motorsport még az eddiginél is vonzóbbá tenné a Széchenyi István
Egyetemet. A motorsporttal minden érintett szakma tudna erősödni, nem kizárólag a
járműmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, mérnökinformatikus képzés, hanem a
menedzsment és közgazdasági képzésekre is nagy szükség van. Jól látható a jelenleg
működő és sikeres hallgatói csapatinknál is, hogy gyakorlatilag mint egy kisebb cég
irányításánál és működésénél, itt is minden területről szükség van szakemberekre. Így több
képzési szakról is be tudunk kapcsolni hallgatókat, legyen az valamelyik műszaki karunk,
közgazdasági karunk vagy akár a jogi karunk hallgatója.

 Milyen ma itthon a mérnökképzés helyzete?
Kétféle szempontból is nagyon dinamikus az igények formálódása. A technológiai fejlődés
óriási, ha csak a közúti járművek hajtásláncára vagy az autonóm irányításra gondolunk.
Jelenleg egy nagyon komoly paradigmaváltásban vagyunk benne az elektromobilitás és az
autonóm járművek kapcsán. Az eddigi nagy járműmérnök- és gépészmérnökigény mellett
nagyon sok villamosmérnökre és mérnökinformatikusra van szüksége a gépjárműiparnak.
Emiatt a mérnökképzésben is előre készülni kell a technológiai szintugrásokra, azok
kompetenciaigényére. Másik részről egy mai fiatalt máshogy kell elérni, mint 10-20 évvel ezelőtt, így az oktatás módszertanában új eszközök kellenek. Ezeket a fejlesztéseket mi, a Széchenyi István
Egyetemen már nagyrészt meg is léptük. Ennek egyik legfontosabb pontja az, hogy a
hallgatókat különböző projektekbe kapcsoljuk be. A legjobb hallgatók az egyetemi
versenycsapatok munkájában vesznek részt, ahol minden olyan kompetenciát és
képességet fel tudnak szedni, amire szükségük lesz mérnöki életpályájuk során. Ilyen képességek például a csapatmunka, az idegen nyelvi környezetben való kommunikáció, a
projektszemléletű munkaszervezés, a felelősségvállalás, a vezetés, illetve gyártás
szempontú konstrukciós kialakítások. Én ide gondolom a pozitív stressz alatti jó teljesítést,
koncentrációt is, hiszen a hallgatói csapatainkban, versenyhelyzetben kell jól teljesíteni, egy
csapatként működve. Jó érzés, hogy a mi egyetemünkön kiválóan és sikeresen működnek
ezek a programok, ezt bizonyítja hallgatóink eredményessége is.

 A HUMDA és a HUMDA Lab-nél végzett munka a miként kapcsolódik a győri egyetemen végzett munkához?
A HUMDA Lab-nek kifejezetten a technológiai fejlesztés és innováció a feladata a
motorsporthoz kapcsolódóan. Itt több szakmai területen is kapcsolódik a HUMDA Lab és a
Széchenyi István Egyetem, ilyen például elektromos hajtáslánc, autonóm versenyjármű,
különböző alternatív üzemanyagok és hajtásláncok fejlesztése, valamint az ezekkel történő
versenyeztetés támogatása is. Ezek kapcsán fontos a közös szakmai együttműködés és
konzultáció, hiszen együtt erősebbek vagyunk és nemzetközi megmérettetésekben jobban
tudunk szerepelni. Ehhez jó alapot biztosítanak a hallgatói csapataink, mind az Arrabona
Racing Team, mind a SZEngine, mind pedig az idei évben világrekordot elért és első helyen
végzett SZEnergy Team. A Shell Eco-marathonon immáron 15 éve induló SZEnergy
elektromos hajtással megdöntötte a tavalyi saját világrekordját, emellett pedig az autonóm
járműversenyszámokkal is kiválóan megbirkózott és első helyezést ért el. Nemzetközi
szinten, neves európai egyetemeket előztünk meg, és azt gondolom, hogy ez a HUMDA Lab
számára is nagyon jó alapot ad a szakterületi humánerőforrás fejlesztéséhez és a jövőbeli
célok eléréséhez. A HUMDA-nál is egy példát említenék, az elektromobilitás társadalmasítását, amiben az
egyetemünk nagy szerepet tud vállalni.

Milyen lehet a jövő mobilitása 10 vagy 30 év múlva egy Győr, illetve egy Budapest méretű városban?
Egészen biztos, hogy nagyobb automatizáció fog megjelenni, azt viszont nem lehet
pontosan megmondani, hogy ennek milyen szintje fog felállni ilyen időtávon. 10 év múlva az
biztos, hogy több olyan kísérleti projekt lesz, ahol vagy meghatározott útvonalakon, vagy
meghatározott környezetben tudnak nagyobb számban autonóm járművek közlekedni. 30 év
múlva pedig, a mi képünk szerint, rengeteg autonóm járművel történő szolgáltatással fog
kiépülni, például személyszállítás vagy csomagszállítás, viszont még nem a teljes
közlekedési rendszer lesz autonóm rendszerekre építve. Az elektromobilitással kapcsolatban jelenleg nincsenek nagy kérdések. Az biztos, hogy az akkumulátorok fejlesztésével nagyon összefügg az e-mobilitás terjedése. A tendenciát nagymértékben befolyásolja az infrastruktúra fejlesztése is. Akár Győrben, akár Budapesten gondolkodunk, rohamosan meg fog nőni az elektromos hajtású járművek száma, azonban mellette megmaradnak az üzemanyaggal üzemeltetett belsőégésű motorok is, viszont itt is bejöhetnek még alternatívák.

Szakmai pályafutása hogyan alakult, mióta vezeti a JKK-t?
2012-ben volt a Járműipari Kutatóközpont indulása. Én az akkor futó projektek szakmai
oldalán vettem részt, először alprojekt vezetőként, később pedig komplett projektek
vezetésével is megbíztak. Jelenleg a JKK operatív vezetését viszem, Bokor professzor úr elnökölésével.

Mit lehet tudni a magánéletéről?
Szerencsére elég sok projekt fut jelenleg a Járműipari Kutatóközpontban, ez jelentősen
leszűkíti a magánéletemet. Két fiam van, szeretik az autókat, kötődnek a járműiparhoz, így
azt gondolom, nekik nem baj, ha ezekkel a dolgokkal foglalkozom és ezekről hallanak, akár
otthon is. A feleségem is a járműiparban dolgozik mérnökként, így minden harmonikusan
működik.

Mi a hobbija?
A munka intenzitása miatt mondhatnám, hogy a munkám a hobbim, de az egyetemi
izgalmas feladatok mellett nagyon szeretem a sportot és kiemelten az autó-motorsportot is.